Melody Beattie : Augusztus 02. KÖZTES ÁLLAPOT

2016.08.02 12:06
Néha ahhoz, hogy a mostani helyünkről eljussunk oda, ahol lenni szeretnénk, át kell, hogy éljük a kettő közötti állapotot.
A gyógyulási folyamat egyik legnehezebb része, hogy amikor elengedjük a
megszokott régit, amit már nem akarunk, hajlandók legyünk egy ideig üres kézzel állni, s várni, hogy Isten megtöltse.
Ez vonatkozhat érzelmekre is. Tele voltunk haraggal, és sértődöttséggel. Ezek az érzelmek bizonyos értelemben jó ismerőseinkké váltak. Amikor végre szembesülünk velük, és elengedjük őket, egy ideig üresnek érezhetjük magunkat.
Köztes állapotban vagyunk a fájdalom és a higgadt elfogadás öröme között.
Ez a köztes állapot vonatkozhat kapcsolatokra is. Az újra való felkészülés első állomása, hogy elengedjük a régit. Ez ijesztő is lehet. Egy ideig üresnek és elesettnek érezhetjük magunkat. Egyedül vagyunk, miközben azon tűnődünk, rosszul tettük-e, hogy elengedtük a jól ismert verebet a túzokért, amelyről esetleg csak hisszük, hogy ott bujkál a bozótban.
Életünk és gyógyulásunk sok területén átélhetünk ilyen köztes állapotot:
munkánkban, hivatásunkban, otthon, céljainkkal kapcsolatban. De
magatartásunkban is előfordulhat, amikor már elengedtük a régit, és még nem tudjuk mivel helyettesíteni. Ez vonatkozhat olyan viselkedésmódokra is, mint az irányítás, és a túlzott gondoskodás, amelyek eddigi életünkben megvédtek minket, és jó szolgálatot tettek.
Ilyen köztes állapotban sokféle érzés kavaroghat bennünk: a gyász utolsó hullámai amiatt, amit elengedtünk, vagy elvesztettünk, idegesség, félelem, baljós előérzetek a jövővel kapcsolatban. Ezek a köztes állapot természetes emóciói. Fogadd el őket! Érezd át őket. Bocsásd el őket.
Ez az állapot nem igazán szórakoztató, de fontos. Nem fog örökké tartani. Úgy érezhetjük, hogy egy helyben toporgunk, pedig nem. Köztes állapotban vagyunk.
Nem ez a végállomás. A köztes állapotban is haladunk.
Ma ideális helynek fogadom el azt, ahol most vagyok. Ha köztes állapotban
vagyok, igyekszek hinni benne, hogy ez sem cél nélkül való, hogy továbbmozdít valami jó felé.