Melody Beattie : Január 29. CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK

2016.01.29 11:32
"Ma is meglep, pedig már jó néhány éve járom a gyógyulás útját, hogy milyen
könnyen le tudom beszélni magam arról, hogy elmenjek a csoportfoglalkozásra.
És az is meglep, milyen jól érzem magam, ha mégis elmegyek."
(Név nélkül)
Nem kell belefulladni, saját bajainkba és nyomorúságunkba. Adva van egy
lehetőség, amelytől nyomban jobban érezhetjük magunkat: menjünk el egy
csoportos foglalkozásra, vegyünk részt egy Tizenkét Lépéses programban. Miért
ellenkezünk olyasmivel, amitől jobban érezhetnénk magunkat? Miért csücsülünk
depressziónk kellős közepén, kényszeres gondolatok között, amikor egy ilyen
csoportfoglalkozástól rögtön jobb lenne a hangulatunk? Nem érünk rá?
Minden hét 168 órából áll. Ha hetente egy vagy két órát ilyen foglalkozásra
szánunk, maximálisra növelhetjük a többi 166 óra által nyújtott lehetőségeket. Ha
viszont beindul kényszeres gondolatlavinánk, éber óráink igen tetemes részében
meddő gondolatok kergetőznek agyunkban, és nem teszünk semmit, csak fekszünk
az ágyban, vagy éppen kényszeresen igyekszünk mások igényeit kielégíteni. Ha
tehát elmulasztjuk azt a bizonyos két órát, elpazarolhatjuk a fennmaradó időt is.
Fáradtak vagyunk?
Semmi sem pezsdítőbb, mint ha visszatérünk a magunk útjára.
Ma arra gondolok, hogy a csoportfoglalkozásokon való részvétel segíthet.