Melody Beattie : Július 02. KI TUDJA, MI A LEGJOBB?

2016.07.02 09:20
Mások nem tudják, mi a legjobb nekünk. Mi nem tudjuk, mi a legjobb másoknak. A mi dolgunk, hogy meghatározzuk, mi a legjobb nekünk.
"Tudom, hogy mi kell neked!." , "Tudom, mit kellene tenned.!", "Na figyelj ide, szerintem neked most azon kéne dolgoznod."
Vakmerő kijelentések ezek, amelyek eltávolítanak attól, ahogyan életünk spirituális síkján élünk. Mindnyájunknak megadatott az a képesség, hogy fel tudjuk kutatni, és el tudjuk különíteni saját utunkat másokétól. Ez persze nem mindig könnyű. Lehet, hogy csak küzdelem árán tudjuk elérni azt a nyugodt, csöndes helyet.
Nem a mi dolgunk másoknak tanácsokat adni, dönteni helyettük, kidolgozni stratégiáinkat. Mint, ahogy nem az ő dolguk, hogy minket irányítsanak. Még, ha szerződés rögzíti feketén-fehéren, hogy valaki segít nekünk - például egy szponzor - akkor sem bízhatunk abban, hogy mások mindig tudják, mi a legjobb nekünk. A mi dolgunk, hogy figyeljünk a hozzánk érkező információkra. Az is a mi dolgunk, hogy másoktól útmutatást, tanácsot kérjünk. De az is, hogy megrostáljuk, és szétválogassuk a kapott információt, aztán magunk döntsük el, mi a legjobb nekünk. Ezt rajtunk kívül senki más nem tudhatja.
Másoknak nagy ajándék, ha képesek vagyunk megbízni bennük, ha bízunk abban, hogy van saját bölcs belső vezetőjük, el tudják dönteni, hogy számukra mi a legjobb, és joguk van ahhoz, hogy úgy találják meg a saját útjukat, hogy hibázzanak, és a hibáikból tanuljanak.
Ha bízunk abban, hogy fel tudjuk fedezni saját utunkat - a küzdés, próbálkozás és tévedés hasonlóan tökéletlen folyamatában - ezzel nagy ajándékot adunk magunknak.
Ma észben tartom, hogy mindnyájunkban megvan az a képesség, hogy fel tudjuk ismerni, mi a legjobb nekünk. Istenem, segíts, hogy bízzam ebben a képességemben.Mások nem tudják, mi a legjobb nekünk. Mi nem tudjuk, mi a legjobb másoknak. A mi dolgunk, hogy meghatározzuk, mi a legjobb nekünk.
"Tudom, hogy mi kell neked!." , "Tudom, mit kellene tenned.!", "Na figyelj ide, szerintem neked most azon kéne dolgoznod."
Vakmerő kijelentések ezek, amelyek eltávolítanak attól, ahogyan életünk spirituális síkján élünk. Mindnyájunknak megadatott az a képesség, hogy fel tudjuk kutatni, és el tudjuk különíteni saját utunkat másokétól. Ez persze nem mindig könnyű. Lehet, hogy csak küzdelem árán tudjuk elérni azt a nyugodt, csöndes helyet.
Nem a mi dolgunk másoknak tanácsokat adni, dönteni helyettük, kidolgozni stratégiáinkat. Mint, ahogy nem az ő dolguk, hogy minket irányítsanak. Még, ha szerződés rögzíti feketén-fehéren, hogy valaki segít nekünk - például egy szponzor - akkor sem bízhatunk abban, hogy mások mindig tudják, mi a legjobb nekünk. A mi dolgunk, hogy figyeljünk a hozzánk érkező információkra. Az is a mi dolgunk, hogy másoktól útmutatást, tanácsot kérjünk. De az is, hogy megrostáljuk, és szétválogassuk a kapott információt, aztán magunk döntsük el, mi a legjobb nekünk. Ezt rajtunk kívül senki más nem tudhatja.
Másoknak nagy ajándék, ha képesek vagyunk megbízni bennük, ha bízunk abban, hogy van saját bölcs belső vezetőjük, el tudják dönteni, hogy számukra mi a legjobb, és joguk van ahhoz, hogy úgy találják meg a saját útjukat, hogy hibázzanak, és a hibáikból tanuljanak.
Ha bízunk abban, hogy fel tudjuk fedezni saját utunkat - a küzdés, próbálkozás és tévedés hasonlóan tökéletlen folyamatában - ezzel nagy ajándékot adunk magunknak.
Ma észben tartom, hogy mindnyájunkban megvan az a képesség, hogy fel tudjuk ismerni, mi a legjobb nekünk. Istenem, segíts, hogy bízzam ebben a képességemben.