Melody Beattie : Május 28. AZ ÖNMAGUNKBAN VALÓ KÉTELKEDÉS ELENGEDÉSE
2017.05.28 09:08
"Egyik délután felhívott egy férjes asszony, aki nemrég csatlakozott a Névtelen
Alkoholisták csoportjához. Részmunkaidős ápolónőként dolgozott, teljesen
magára vállalta a két gyermek nevelésével járó összes feladatokat, ő végezte az
összes házimunkát, a ház karbantartását és a pénzügyeket is beleértve. "El akarok
válni a férjemtől - zokogott. - Nem bírom tovább elviselni se őt, se a
bántalmazásait. Gondolja, hogy képes leszek gondoskodni magamról?"
(Ne függj többé senkitől!)
Nem csupán helyes, ha gondoskodunk saját magunkról, hanem képesek vagyunk
arra is, hogy jól gondoskodjunk magunkról.
Sokunk teljesen biztos abban a képességében, hogy tud gondoskodni másokról, s
ugyanakkor kételkedik saját belső erejében, amely a magunkról való
gondoskodáshoz szükségeltetik. Lehet, hogy múltunk és jelenlegi körülményeink
hatására az a meggyőződés él bennünk, hogy nekünk kell gondoskodnunk
másokról, ugyanakkor szükségünk van arra, hogy mások gondoskodjanak rólunk.
Ez a hiedelem végleges kapcsolati függőséget idéz elő.
Mindegy, hogy ez az önpusztító hiedelem honnan származik, nyugodtan szélnek
ereszthetjük, és új, egészségesebb, pontosabb elképzeléssel helyettesíthetjük.
Tudunk gondoskodni magunkról - akár valamilyen kapcsolatban, akár egyedül.
Segítenek benne szeretteink, barátaink és Felsőbb Erőnk.
Ha tudjuk, hogy képesek vagyunk gondoskodni magunkról, ez nem jelenti, hogy
alkalomadtán nem élünk át félelmeket, kínos érzéseket, kételyt, dühöt,
gyöngeséget. Inkább azt jelenti, hogy a "bátor sebezhetőséget" gyakoroljuk -
ahogy Colette Dowling nevezte ezt a Hamupipőke - komplexus című könyvében.
Lehet, hogy félni fogunk, de akkor is cselekedni fogunk.
Istenem, segíts, hogy tudjam, képes vagyok gondoskodni magamról.