Melody Beattie : Március 05. LÉGY AZ, AKI VAGY!

2016.03.05 09:19
"Amikor más emberekkel jövök össze, vagy új kapcsolatot létesítek, mindig
mindenféle megszorítást kezdek alkalmazni önmagammal szemben. Nem lehetnek például saját érzéseim. Nem lehetnek saját vágyaim, szükségleteim. Nem lehet saját élettörténetem. Nem tehetem azt, amit akarok, nem érezhetem azt, amit érzek, és nem mondhatom ki, amit ki kellene mondanom. Elnyomott, tökéletességre törekvő robottá változom ahelyett, hogy az lennék, aki vagyok: én."
(Név nélkül)
Néha ösztönösen úgy reagálunk egy-egy új helyzetre, hogy teljesen kivetkőzünk magunkból.
De ki más lehetnénk? Ki szeretnék lenni?
Nem kell másnak lennünk. A legnagyobb ajándék, melyet mindenhová, minden kapcsolatba magunkkal vihetünk, ha önmagunk maradunk.
Esetleg azt hisszük, mások nem fognak így szeretni. Attól tarthatunk, hogy ha egyszerűen önmagunkat adjuk, a másik elmegy, vagy talán megszégyenít. És jaj, mit gondol majd rólunk?
Pedig, ha elfogadjuk magunkat, a többiek gyakran sokkal jobban érzik magukat velünk, mint amikor merevek és visszafogottak vagyunk. Ilyenkor öröm együtt lenni velünk.
Ha bizonyos emberek nem értékelnek, vajon igazán együtt akarunk lenni velük?
Hagynunk kell, hogy mások véleménye szabja meg, hogyan viselkedjünk?
Kapcsolatainkra kifejezetten gyógyító hatással lehet, ha megengedjük magunknak, hogy azok legyünk, akik vagyunk. Sokkal oldottabb lesz a dolog. Lazíthatunk. Lazíthat a másik is. Egyikünknek se kell szégyellnie magát, hiszen nem hazudtunk. Azok vagyunk, aminek szántak minket, és ez elég. Így csodálatos.
Csak a saját magunkról kialakított véleményünk számít. És megadhatjuk
magunknak a vágyott elismerést.
Ma lazítok: az leszek, aki vagyok kapcsolataimban is. Nem alacsonyodom le és kezelem le magam. Elfogadom és értékelem magam. Istenem, segíts elengednem a félelmemet attól, hogy önmagam legyek!