Melody Beattie : Szeptember 09. TÁVLATOK

2016.09.09 08:52
Túl  gyakran  akarjuk  időnek  előtte  tisztán  látni  a  távlatainkat.  Ettől  aztán  becsavarodunk egy kicsit. Nem mindig tudjuk, miért történnek  éppen úgy a dolgok,  ahogy történnek.  Nem  mindig tudjuk, hogyan  alakul majd egy  bizonyos  kapcsolat. Nem mindig értjük, hogy  mi  a  forrása  érzelmeinknek,   hogy  miért  éppen  ezt  az  utat  jelölték  ki  számunkra,  hogy  mi  alakul  ki  bennünk,  mit  kell  megtanulnunk,  miért  kell  újra  feldolgoznunk valamit, miért kell várnunk, miért kell fegyelmezni magunkat egy  darabig,  miért  zárul  be  egy  ajtó  előttünk,  hogyan  kapcsolódnak  mostani körülményeink az eseménynek hosszabb láncolatába. Órákig törhetjük a fejünket, hogy kiókumláljunk valami olyasminek  az  értelmét, amit jövőre esetleg egy pillanat alatt felfogunk. Engedd  el az egészet! El lehet engedni azt az igényünket, hogy előre kitaláljunk dolgokat,  és  mi  akarjuk  irányítani  őket.  Most  annak  van  itt  az  ideje,  hogy  létezzünk.  Hogy  érezzünk.  Hogy  átjussunk  azon,  ami  most  van.  Hogy  hagyjuk megtörténni a dolgokat. És hogy tanuljunk belőle. Majd  utólagos  bölcsességgel  tudni  fogjuk,  mi  és  miért  történt  éppen  így.  Mára elég,  ha létezünk. Megmondták nekünk, hogy életünk minden történése javunkra válik.  Bízhatunk  benne,  hogy  így lesz  akkor  is, ha  még  nem  látjuk,  hogy  a  mai  eseményeknek hol a helye a kép egészén. 
 
Ma hagyom, hogy a dolgok megtörténjenek anélkül, hogy ki akarnám találni hova  vezetnek. Ha ma még nem látok világosan, bízom benne, hogy később visszanézve  összeáll  a  kép.  Bízom  abban  az  igazságban,  hogy  minden  jól  van  így,  az  események  úgy  alakulnak,  ahogy  kell,  és  mindaz,  ami  az  életemben  történik,  javamra szolgál - sokkal inkább, mint remélni mertem.