Melody Beattie : Április 09. ADNI
2017.04.09 09:10
Igazi kihívás lehet, hogy megtanuljunk egészséges mértékben adni. Sokunk
folyton azt érzi, hogy kényszeresen adnia kell; jótékonykodunk, miközben távolról
sem jótékony érzések motiválnak - sokkal inkább a bűntudat, a szánalom és az
erkölcsi felsőbbrendűség hite.
Azt már tudjuk, hogy a kényszeres adás és gondoskodás mindig rosszul sül el.
Miránk üt vissza. A gondoskodási kényszer hatására áldozattá válunk.
Sokunk túl sokat adott, gondolván, így helyes; aztán persze összezavarodtunk,
mert életünk és kapcsolataink nem működtek. Sokunk oly hosszú időn át adott túl
sokat, azt gondolván, Isten akaratát teljesíti; aztán a gyógyulás útjára lépve, egy
időre megtagadtuk, hogy adjunk, gondoskodjunk, szeressünk.
Ez így van rendjén. Talán egy kis pihenésre volt szükségünk. De az egészséges
élethez hozzátartozik, hogy egészséges módon adjunk. A gyógyulás célja az
egyensúly megtalálása, hogy a valódi adásvágy motiválta törődés mélyén ott
legyen a magunk és mások tisztelete.
Mi válasszuk ki, mit akarunk adni és kinek, mikor és mennyit. Úgy adjunk, hogy
ne érezzük magunkat áldozatnak általa.
Azért adunk-e, mert adni akarunk, mert feladatunknak érezzük? Vagy
kényszerből, bűntudatból, szégyenből, felsőbbrendűségi érzésből? Vagy, mert
félünk nemet mondani?
Azért adunk-e, hogy mások kedveljenek, vagy lekötelezve érezzék magukat
velünk szemben? Vagy azért, mert adni akarunk és ezt tartjuk helyénvalónak?
A gyógyulás magában foglalja az adás és kapás körforgását is, ami egészséges
energiaáramlást biztosít köztünk. Felsőbb Erőnk és mások között. Eltart egy ideig,
amíg megtanulunk egészséges módon adni, illetve elfogadni. Türelem!
Az egyensúly ki fog alakulni.
Istenem, kérlek, adj ma útmutatást az adáshoz és indítékaihoz!