Melody Beattie : Május 08. ADJUK MEG MAGUNKNAK, AMIT MEGÉRDEMLÜNK!
2017.05.08 09:57
"Jó munkám, tisztességes fizetésem volt. Évek óta a gyógyulás útját jártam.
Minden reggel beültem a kocsimba, és köszönetet mondtam Istennek a kocsiért.
Nem működött a fűtés. És ugyanannyi esélye volt annak, hogy a motor beinduljon,
mint annak, hogy nem. De én csak szenvedtem tovább, és megköszöntem Istennek.
Egyik nap eszembe jutott, hogy az égvilágon semmi okom nincs arra, hogy ne
vegyek egy új autót - akár abban a szent pillanatban - ha úgy tartja kedvem.
Megtagadtam magamtól valamit és mártírrá tettem magam, ráadásul hálát adtam
érte. Megvettem hát az új autót - még aznap."
(Név nélkül)
Gyakran ösztönösen úgy reagálunk valamilyen szükségletünkre vagy vágyunkra,
hogy: "Nem! Ezt én nem engedhetem meg magamnak!"
Ezt a kérdést kell megtanulnunk: "Vagy mégis?"
Sokunknak szokásává vált, hogy rendszeresen megfossza magát mindentől, amire
vágyik; gyakran olyasmitől is, amire valóban szüksége van. Néha még a hálával is
visszaélhetünk, hogy fölöslegesen megfosszuk magunkat valamitől.
A javainkért érzett hála gyógyulásunk fontos fogalma. Ámde ugyanilyen fontos,
hogy elhiggyük, a legjobbat érdemeljük, abbahagyjuk önmagunk folytonos
megfosztását, és bánjunk jól magunkkal.
Nincs semmi rossz abban, ha megveszed magadnak, amit szeretnél, feltéve, hogy
megengedheted magadnak. Tanulj meg bízni magadban, és figyelj rá, mit
szeretnél. Nincs semmi rossz abban, ha néha elkényezteted magad, és veszel
valami újat.
Időnként jó várni egy kicsit. Máskor csakugyan nem engedhetjük meg magunknak
a luxuscikkeket. De néha megengedhetjük.
Ma a meglévő dolgaimért érzett hálát egybefűzöm azzal a hittel, hogy a legjobbat
érdemlem. Ha nincs jó okom arra, hogy valamitől megfosszam magam, nem teszem.